Ha megállítjuk a valósággal való ellenkezést: egyszerűen, áramlóan, kedvesen és félelemmentesen tudunk cselekedni.
ONLINE KURZUS INDUL BYRON KATIE NÉGY KÉRDÉSÉN ALAPULÓ MUNKA MÓDSZER
ÖT ALKALMAS, SZERDÁNKÉNT 18 h-tól 20.30 h-ig
ÖT ALKALMAS, SZERDÁNKÉNT 18 h-tól 20.30 h-ig
A szenvedésnek egyetlen módja létezik:
Amikor elhiszünk egy gondolatot, mely harcba száll azzal, ami van.
Ha az elme igazán tiszta, akkor az, ami van, megegyezik azzal, amit akarunk!!!
Ha azt szeretnéd, hogy a valóság különbözzön attól, ami van, az olyan, mintha elkezdenél egy macskát ugatni tanítani. Próbálkozhatsz, de a végén mégis azt mondja: miau
Azt akarni, hogy a valóság más legyen, mint ami: reménytelen
Minden stressz, amit átélünk, onnan származik, hogy harcolunk azzal, ami van
A Munka megmutatja azt, hogy ami megtörtént, annak meg kellett történni!
Meg kellett történnie, mert megtörtént, és a világ összes gondolkodása nem tud ezen változtatni.
Ez nem azt jelenti, hogy örülök, helyeslem azt a helyzetet, csak azt jelenti, HOGY KÉPES VAGYOK ELLENÁLLÁS VAGY BELSŐ HARCAIM ZAVARODOTTSÁGA NÉLKÜL LÁTNI.
Senki nem szeretné, hogy a szerettei közül bárki is beteg legyen, vagy balesetet szenvedjen, vagy egy természeti katasztrófa miatt tönkremenjen a termése.
De ha már ezek a dolgok megtörténnek, hát hogyan is támogathatna bennünket az ellenük való mentális harcunk?
Byron K. azt mondja, hogy ő szerelmese annak, ami van, és nem azért mert spirituális, hanem mert fáj, ha szembe száll a valósággal.
Onnan tudhatjuk, hogy a valóság úgy jó, ahogy van, mert ha harcba szállunk vele, megfeszülünk, frusztráltak leszünk.
Nem érezzük természetesnek és kiegyensúlyozottnak magunkat.
Ha megállítjuk a valósággal való ellenkezést:
Egyszerűen, áramlóan, kedvesen és félelemmentesen tudunk cselekedni.
Szeretettel várlak!
Amikor elhiszünk egy gondolatot, mely harcba száll azzal, ami van.
Ha az elme igazán tiszta, akkor az, ami van, megegyezik azzal, amit akarunk!!!
Ha azt szeretnéd, hogy a valóság különbözzön attól, ami van, az olyan, mintha elkezdenél egy macskát ugatni tanítani. Próbálkozhatsz, de a végén mégis azt mondja: miau
Azt akarni, hogy a valóság más legyen, mint ami: reménytelen
Minden stressz, amit átélünk, onnan származik, hogy harcolunk azzal, ami van
A Munka megmutatja azt, hogy ami megtörtént, annak meg kellett történni!
Meg kellett történnie, mert megtörtént, és a világ összes gondolkodása nem tud ezen változtatni.
Ez nem azt jelenti, hogy örülök, helyeslem azt a helyzetet, csak azt jelenti, HOGY KÉPES VAGYOK ELLENÁLLÁS VAGY BELSŐ HARCAIM ZAVARODOTTSÁGA NÉLKÜL LÁTNI.
Senki nem szeretné, hogy a szerettei közül bárki is beteg legyen, vagy balesetet szenvedjen, vagy egy természeti katasztrófa miatt tönkremenjen a termése.
De ha már ezek a dolgok megtörténnek, hát hogyan is támogathatna bennünket az ellenük való mentális harcunk?
Byron K. azt mondja, hogy ő szerelmese annak, ami van, és nem azért mert spirituális, hanem mert fáj, ha szembe száll a valósággal.
Onnan tudhatjuk, hogy a valóság úgy jó, ahogy van, mert ha harcba szállunk vele, megfeszülünk, frusztráltak leszünk.
Nem érezzük természetesnek és kiegyensúlyozottnak magunkat.
Ha megállítjuk a valósággal való ellenkezést:
Egyszerűen, áramlóan, kedvesen és félelemmentesen tudunk cselekedni.
Szeretettel várlak!
Jelentkezés, részletekről felvilágosítás:
Tóth Edit
30/921-0228
Tóth Edit
30/921-0228
A szenvedés csak EGY lehetőség a sok közül.”
„Amint megváltoztatod a gondolataidat, minden megváltozik. Az
Univerzumod teljes szerkezete átalakul.” (Bashar)
SZENVEDÉSTELI
GONDOLATAINK FELSZÁMOLÁSA
BYRON KATIE
NÉGY KÉRDÉSÉVEL
Mi a legjellemzőbb Byron Katie MUNKA módszerére?
Az egyszerűség. Aki kipróbálja, megtapasztalhatja, gondolatai felülvizsgálata után miként változik az élete.
Ami a legfontosabb, hogy a folyamat alatt minden, még a leggyötrőbb kételyek is felszámolódnak.
Ha bármi gyötör bennünket – bármilyen érzelem, harag, düh, neheztelés, bánat, akár tudunk róla, akár nem, ezeket a reakcióinkat meghatározott gondolat okozza.
Ezért érdemes felülvizsgálni a Négy kérdéssel a kiváltó gondolatot.
Hamarosan rá is jövünk mennyire nem a valóságot látjuk, érzékeljük, ha a gondolatainknak hiszünk a tények helyett.
Megkérdőjelezni gondolatainkat? Nagy dolog. Hiszen gondolatainkat nagyon is igaznak hisszük. Főképp azokat a gondolatainkat, amelyek szenvedést okoznak.
Ami a legfontosabb, hogy a folyamat alatt minden, még a leggyötrőbb kételyek is felszámolódnak.
Ha bármi gyötör bennünket – bármilyen érzelem, harag, düh, neheztelés, bánat, akár tudunk róla, akár nem, ezeket a reakcióinkat meghatározott gondolat okozza.
Ezért érdemes felülvizsgálni a Négy kérdéssel a kiváltó gondolatot.
Hamarosan rá is jövünk mennyire nem a valóságot látjuk, érzékeljük, ha a gondolatainknak hiszünk a tények helyett.
Megkérdőjelezni gondolatainkat? Nagy dolog. Hiszen gondolatainkat nagyon is igaznak hisszük. Főképp azokat a gondolatainkat, amelyek szenvedést okoznak.
Epiktétosz görög filozófus:
„Nem a tények zavarják az embert, hanem a tényekről alkotott vélemények.”
„Nem a tények zavarják az embert, hanem a tényekről alkotott vélemények.”
Ha ezt az igazságot felismerjük, megértjük, az egész élethez való hozzáállásunk megváltozik.
Ezt a fajta gondolkodást, módszert legközelebb Debrecenben november 5-én ismerheted meg.
Ezt a fajta gondolkodást, módszert legközelebb Debrecenben november 5-én ismerheted meg.
A BELSŐ BÉKE MEGTEREMTÉSE
SZENVEDÉSTELI GONDOLATAINK FELSZÁMOLÁSA
Felmerült-e
benned, hogy gondolataidat, amelyekhez ragaszkodsz, megkérdőjelezd?
Biztosan tudhatod-e, hogy igazak-e azok a gondolatok, amelyek
nehézségeidet okozzák?
Az
elménk mindent fordítva tükröz, ezért érdemes megvizsgálnunk
mindent, amit érzékelünk, főleg azokat a gondolatainkat, amelyek
szenvedéseket okoznak.
A
gyakorláshoz segítségül hívom a buddhista alaptanításokat és Byron Katie
Munka módszerét.
Mindenki
máshogy láthatja ugyanazt a helyzetet. Miért is lehet ez így?
Hiszen a helyzet, az csak egy helyzet.
Az
elme úgy működik, hogy bármit érzékel, értelmezés alá veszi,
és attól függően, hogy mit jelent neki, vagy kinyílik, vagy
közömbös marad, vagy eltávolodik tőle. Mindez azért van, mert
megtalálja rendszerében, az ehhez kapcsolódó információkat.
Majd
feltevésekbe bocsátkozik, hogy kinek mit kellene csinálnia,
milyennek kellene lennie, stb.
Tehát
attól a pillanattól ahogy észrevesszük a „valamit”,
mindenki a „saját
története”
alapján reagál rá, és azonnal megtalálja a „felelőseket”
is,
természetesen mindig a külvilágban.
Ez
csak azért probléma, mert másokra nem lehetünk hatással, pedig
folyton azon dolgozunk, hogy milyennek kellene lennie pl. az apámnak,
anyámnak, férjemnek, felségemnek, tanáromnak, főnökömnek,
stb.,- kedvesebbnek, megértőbbnek, figyelmesebbnek, stb.
Van megoldás, egyedül magunkon kell munkálkodnunk, hiszen
a külvilágból csak olvashatunk, hogy éppen hol tartunk azokon az
életterületeken, amelyekkel találkozunk.
Ennek
a napnak az eredményeképpen megtanuljuk, hogy az éppen aktuális
problémánkat hogyan dolgozzuk fel, megértjük, hogy kinek a dolga,
és már csak rajtunk múlik, hogy a mindennapjainkban mikor, melyik
gondolatainkat vizsgáljuk meg.
A
nap folyamán, közösen dolgozunk fel egy általános témát,
amelyhez mindenki hozzá tud szólni, ez lesz az előkészítése
annak a folyamatnak, ami a gyakorlást lehetővé teszi, majd
mindenki a saját témájával tud foglalkozni.
Mindenki
azt dolgozza fel, amit szeretne, ez lehet párkapcsolat, pénz,
munka, bármi, amit úgy érez, hogy a legjobban akadályozza
boldogságában, mert
a cél az, hogy megszabaduljunk szenvedéseinket okozó
gondolatainktól.
A
gyakorlati önismeret módszere kiválóan alkalmas arra, hogy nagyon
rövid idő alatt feltárjuk az alapproblémát és a mögöttes
hitrendszereket.
Jó
módszer ez terapeutáknak is, hogy minél nagyobb hatékonysággal
tudjanak dolgozni.
„JÁRT UTAT A JÁRATLANÉRT EL NE HAGYJ”……
Hány és hány ilyen „bölcsesség” akadályozhatja azt, hogy megvalósíthassuk álmainkat, kiteljesedhessünk, és ez által megvalósíthassuk mindazokat a dolgokat, amiért itt vagyunk emberként ezen a Földön.
Milyen lenne az az élet, ha folyton ugyanazon szisztémák szerint oldanánk meg helyzeteket, ahogyan azt eddig láttuk, és mindenki mindent ugyanúgy csinálnánk? Kellene-e akkor emberként működnünk? Hiszen ehhez a növényi létforma is elegendő lenne, mindig ugyanazt reprodukálni. Mégis mi az, ami miatt ez a gondolat megszülethetett és még most is sok embert fogva tart. Talán az, hogy ha mindig ugyanúgy csinálok mindent, akkor ugyanúgy maradhatna minden? Egyébként is van-e arra vonatkozóan biztosíték, hogy a X-szer így történt valami, akkor X+1-re is ugyanúgy fog történni?
A tapasztalat viszont az, bármennyire is ragaszkodunk valamihez, a nagy törvények szerint, ha menni kell, ha változtatni kell előbb-utóbb a rendszer dob ki magából. Ez többféleképpen is megtörténhet pl. egy munkahely vonatkozásában:
- kivonulhat a cég az országból,
- átszervezésekkel tudnak tovább működni, és pont arra a feladatra már nincs szükség, vagy kevesebb emberrel is meg tudják oldani
- nem tudnak többet fizetni, és már az a pénz nem fedezi a valós költségeidet.
Tehát, mivel a világ folyamatosan felbomló változásban van, ezért így vagy úgy, meg kell tapasztalnunk, hogy nekünk is mozgásban kell lennünk. Hiszen a mozgás a változás maga az élet.
A kérdés inkább az, hogy mindez hogyan történjen:
- saját ritmusunkban, vagy
- kényszerhelyzetből.
Tapasztalatom szerint ugyanaz a dolog, egészen más, ha én döntök: fel tudok rá készülni, és úgy történik meg a változás, hiszen akkor tér-idő még nem akadályoz, és egy magabiztosabb energiamezőből más lehetőségek érzékelhetőek, mint mikor a kényszer visz rá a változásokra.
Természetesen egyiket sem kell helyesnek vagy helytelennek minősíteni, inkább az a lényeges, milyen tapasztalatokhoz juttat.
Ha most éppen a változás lehetősége ott kopog az ajtódon, de még nem tudtad bizonyos gondolatok miatt meglépni, akkor Byron Katie Négy kérdés módszerével megtapasztalhatod!
Hány és hány ilyen „bölcsesség” akadályozhatja azt, hogy megvalósíthassuk álmainkat, kiteljesedhessünk, és ez által megvalósíthassuk mindazokat a dolgokat, amiért itt vagyunk emberként ezen a Földön.
Milyen lenne az az élet, ha folyton ugyanazon szisztémák szerint oldanánk meg helyzeteket, ahogyan azt eddig láttuk, és mindenki mindent ugyanúgy csinálnánk? Kellene-e akkor emberként működnünk? Hiszen ehhez a növényi létforma is elegendő lenne, mindig ugyanazt reprodukálni. Mégis mi az, ami miatt ez a gondolat megszülethetett és még most is sok embert fogva tart. Talán az, hogy ha mindig ugyanúgy csinálok mindent, akkor ugyanúgy maradhatna minden? Egyébként is van-e arra vonatkozóan biztosíték, hogy a X-szer így történt valami, akkor X+1-re is ugyanúgy fog történni?
A tapasztalat viszont az, bármennyire is ragaszkodunk valamihez, a nagy törvények szerint, ha menni kell, ha változtatni kell előbb-utóbb a rendszer dob ki magából. Ez többféleképpen is megtörténhet pl. egy munkahely vonatkozásában:
- kivonulhat a cég az országból,
- átszervezésekkel tudnak tovább működni, és pont arra a feladatra már nincs szükség, vagy kevesebb emberrel is meg tudják oldani
- nem tudnak többet fizetni, és már az a pénz nem fedezi a valós költségeidet.
Tehát, mivel a világ folyamatosan felbomló változásban van, ezért így vagy úgy, meg kell tapasztalnunk, hogy nekünk is mozgásban kell lennünk. Hiszen a mozgás a változás maga az élet.
A kérdés inkább az, hogy mindez hogyan történjen:
- saját ritmusunkban, vagy
- kényszerhelyzetből.
Tapasztalatom szerint ugyanaz a dolog, egészen más, ha én döntök: fel tudok rá készülni, és úgy történik meg a változás, hiszen akkor tér-idő még nem akadályoz, és egy magabiztosabb energiamezőből más lehetőségek érzékelhetőek, mint mikor a kényszer visz rá a változásokra.
Természetesen egyiket sem kell helyesnek vagy helytelennek minősíteni, inkább az a lényeges, milyen tapasztalatokhoz juttat.
Ha most éppen a változás lehetősége ott kopog az ajtódon, de még nem tudtad bizonyos gondolatok miatt meglépni, akkor Byron Katie Négy kérdés módszerével megtapasztalhatod!
BÁR MINDIG IS SZERETTEM VOLNA, DE.....
Melyek azok a dolgok, élmények, amit szerettél volna megkapni, megélni, de gondolataid elhitették veled, hogy nem lehet.
Mennyire igazak ezek az információk? Ragaszkodnunk kell-e hozzájuk?
A tudatban és tudatalattiban őrzött információk gyakran eltérnek egymástól ugyanazon dolgok vonatkozásában. Ha valamiről azt mondom, hogy szeretném viszont a mindennapjaimban ennek az ellenkezőjét élem meg, nagy valószínűséggel a tudatalattiban őrzött információk akadályozzák meg a manifesztálódást (nyilván olyan is van, hogy igazából az én életemben nincs rá szükség).
Többféle módszert lehet alkalmazni ezen dolgok feltárására és megoldására. Az egyik ilyen Byron Katie Négy kérdésen alapuló módszere. Egyszerű, gyors, átlátható, könnyen elsajátítható.
IGAZNAK HITT GONDOLATAINK….
Mire jó Byron Katie MUNKA módszere?
Például a MEGBOCSÁTÁS-ra is.
Sok szó esik a megbocsátásról, a megbocsátás fontosságáról. Mégis sokszor képtelenek vagyunk megbocsátani valamit sokszor akár évekig, évtizedekig. Sőt, olykor magunkkal is visszük.
Vajon miért esik ez nehezünkre? Mikor tanultuk meg, hogy az a helyes, ha nem bocsátunk meg? Vagy mikor születtek meg azok a döntések, szabályok, amelyek alapján kimondhattuk, hogy az a dolog megbocsáthatatlan?
Mi történne, ha mégis felülvizsgálnánk az ezekkel kapcsolatos gondolatainkat is, és, ezáltal azokat a helyzeteket, amire azt mondtuk: „nincs bocsánat”?
A sok-sok sérelem felszámolásával nem utolsósorban visszanyerhetnénk életerőnket, hiszen ezek a dolgok rengeteg energiát vonnak el, szeretetben élhetnénk azokkal, akiket egyébként szeretünk is, hiszen inkább mindig a helyzetek azok, amelyeket nem szeretünk és amit általuk tapasztalunk meg.
A sok módszer közül én most a Byron Katie MUNKA módszerét szeretném figyelmetekbe ajánlani!
Pl. az anyagi helyzetünk javítására:
Byron Katie módszerével a pénzzel kapcsolatos hitrendszereinket is feldolgozhatjuk.
Bármilyen is az anyagi helyzetünk, az gondolataink következménye. Ha nem vagyunk elégedettek a jelen helyzetünkkel, érdemes megvizsgálnunk, melyek azok a gondolatok, amelyek megakadályozzák azt, hogy elegendő pénzt tudjunk bevonzani.
Biztosan tudhatjuk-e, hogy igazak-e azok a gondolatok, amelyek nehézségeinket okozzák?
Ez a módszer kiválóan alkalmas arra, hogy nagyon rövid idő alatt feltárjuk az alapproblémát és a mögöttes hitrendszereket.
Mi szól amellett, hogy kevés pénz legyen, vagy amellett, hogy több. Milyen érzelmeket mozgat meg bennünk, akár a kevés, akár a sok pénz.
Most már sokan tudjuk, hogy ez is érzelmi kérdés. Mennyire vagyunk jóban a bőséggel, a pénzzel, a gazdagsággal. Milyen pozitív tulajdonságokat őrzünk a szegény emberről, szegénységről?
Mi lenne, ha megkérdőjeleznénk ezeket a gondolatokat?
Mivel szinte az egyetlen csereeszközünk a pénz, nagyon sok mindenre hatással van az életünkben úgy fizikai, mint érzelmi síkon.
Mi lenne, ha most már biztonságos lehetne az anyagi bőség?
Ha ezen a területen szeretnél változást, szeretettel várunk!
A tudatban és tudatalattiban őrzött információk gyakran eltérnek egymástól ugyanazon dolgok vonatkozásában. Ha valamiről azt mondom, hogy szeretném viszont a mindennapjaimban ennek az ellenkezőjét élem meg, nagy valószínűséggel a tudatalattiban őrzött információk akadályozzák meg a manifesztálódást (nyilván olyan is van, hogy igazából az én életemben nincs rá szükség).
Többféle módszert lehet alkalmazni ezen dolgok feltárására és megoldására. Az egyik ilyen Byron Katie Négy kérdésen alapuló módszere. Egyszerű, gyors, átlátható, könnyen elsajátítható.
BELSŐ BÉKE MEGTEREMTÉSE A „NÉGY KÉRDÉSSEL”
Többnyire már az első kérdésnél: miszerint – Igaz-e? az amiről az egyén meg van győződve - megdől az állítás.
Tehát akkor milyen gondolatotokat érdemes felülvizsgálni, megkérdőjelezni? Minden olyan gondolatot, amelyről azt gondolod, hogy valamiféle szenvedést okoz Neked.
Többnyire mások viselkedésére irányuló gondolataink szoktak nehézséget okozni:
- hogy a másik nem érti meg, hogy most már tényleg ideje van annak, hogy változtasson valamin,
- hogy az emberek nem fejezik ki feléd a megbecsülésüket, pedig Te nagyon is sokat teszel értük,
- hogy a barátod, nem tudja eldönteni, hogy komolyra forduljon-e most már a kapcsolatotok vagy nem,
- hogy a főnököd nem becsül meg, sem anyagilag, sem erkölcsileg, esetleg túl szigorú,
- hogy a másik rendszeresen késik, minden egyes találkozótokról, stb.
Byron Katie Négy kérdésen alapuló MUNKA módszere megoldást kínál számunkra.
Aki (még azt gondolja és igaznak hiszi, hogy) nem szeret, vagy nem tud csoportban működni, egyénileg is lehetőség van elsajátítani ezt a módszert.
Tehát akkor milyen gondolatotokat érdemes felülvizsgálni, megkérdőjelezni? Minden olyan gondolatot, amelyről azt gondolod, hogy valamiféle szenvedést okoz Neked.
Többnyire mások viselkedésére irányuló gondolataink szoktak nehézséget okozni:
- hogy a másik nem érti meg, hogy most már tényleg ideje van annak, hogy változtasson valamin,
- hogy az emberek nem fejezik ki feléd a megbecsülésüket, pedig Te nagyon is sokat teszel értük,
- hogy a barátod, nem tudja eldönteni, hogy komolyra forduljon-e most már a kapcsolatotok vagy nem,
- hogy a főnököd nem becsül meg, sem anyagilag, sem erkölcsileg, esetleg túl szigorú,
- hogy a másik rendszeresen késik, minden egyes találkozótokról, stb.
Byron Katie Négy kérdésen alapuló MUNKA módszere megoldást kínál számunkra.
Aki (még azt gondolja és igaznak hiszi, hogy) nem szeret, vagy nem tud csoportban működni, egyénileg is lehetőség van elsajátítani ezt a módszert.
Mire jó Byron Katie MUNKA módszere?
Például a MEGBOCSÁTÁS-ra is.
Sok szó esik a megbocsátásról, a megbocsátás fontosságáról. Mégis sokszor képtelenek vagyunk megbocsátani valamit sokszor akár évekig, évtizedekig. Sőt, olykor magunkkal is visszük.
Vajon miért esik ez nehezünkre? Mikor tanultuk meg, hogy az a helyes, ha nem bocsátunk meg? Vagy mikor születtek meg azok a döntések, szabályok, amelyek alapján kimondhattuk, hogy az a dolog megbocsáthatatlan?
Mi történne, ha mégis felülvizsgálnánk az ezekkel kapcsolatos gondolatainkat is, és, ezáltal azokat a helyzeteket, amire azt mondtuk: „nincs bocsánat”?
A sok-sok sérelem felszámolásával nem utolsósorban visszanyerhetnénk életerőnket, hiszen ezek a dolgok rengeteg energiát vonnak el, szeretetben élhetnénk azokkal, akiket egyébként szeretünk is, hiszen inkább mindig a helyzetek azok, amelyeket nem szeretünk és amit általuk tapasztalunk meg.
A sok módszer közül én most a Byron Katie MUNKA módszerét szeretném figyelmetekbe ajánlani!
Pl. az anyagi helyzetünk javítására:
Byron Katie módszerével a pénzzel kapcsolatos hitrendszereinket is feldolgozhatjuk.
Bármilyen is az anyagi helyzetünk, az gondolataink következménye. Ha nem vagyunk elégedettek a jelen helyzetünkkel, érdemes megvizsgálnunk, melyek azok a gondolatok, amelyek megakadályozzák azt, hogy elegendő pénzt tudjunk bevonzani.
Biztosan tudhatjuk-e, hogy igazak-e azok a gondolatok, amelyek nehézségeinket okozzák?
Ez a módszer kiválóan alkalmas arra, hogy nagyon rövid idő alatt feltárjuk az alapproblémát és a mögöttes hitrendszereket.
Mi szól amellett, hogy kevés pénz legyen, vagy amellett, hogy több. Milyen érzelmeket mozgat meg bennünk, akár a kevés, akár a sok pénz.
Most már sokan tudjuk, hogy ez is érzelmi kérdés. Mennyire vagyunk jóban a bőséggel, a pénzzel, a gazdagsággal. Milyen pozitív tulajdonságokat őrzünk a szegény emberről, szegénységről?
Mi lenne, ha megkérdőjeleznénk ezeket a gondolatokat?
Mivel szinte az egyetlen csereeszközünk a pénz, nagyon sok mindenre hatással van az életünkben úgy fizikai, mint érzelmi síkon.
Mi lenne, ha most már biztonságos lehetne az anyagi bőség?
Ha ezen a területen szeretnél változást, szeretettel várunk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése